A faműhelynek olyan csodálatos a nyitva tartása, hogy pénteken alapból nem tudok bemenni, mert 5-kor zárnak, és nekünk is addig van óránk. Ma rászántam magam és lementem óra után, azaz szintén 5 után kicsivel. Vártam 3/4 órát, hogy az egyetlen tanár mondjon egy árajánlatot meg véleményt a kiválasztott anyagra - ehelyett csak azt mondta, hogy már nem kezdhetem el, mert 6-kor zárnak. Jöjjek vissza 7-re, akkor nyitnak, és 10-ig maradhatok. Mmint este, természetesen. Grrr... Hazatekertem vacsorázni, aztán rájöttem, hogy sötétben fogok haza jönni és nincs lámpa a biciklin, így gyalog mentem végül vissza.
Nagyszerű darabolós horrort lehetne forgatni amúgy a műhelyben. :P Végül majdnem sikerült levágnom mindent darabot, igaz, összepróbálni nem mertem még, kb kizártnak tartom, hogy minden pontos lett. :( Az elején alapból gyanús, hogy elcsúszott kb másfél mm-nyit a gép.
Egyébként végül én is kiszúrtam a párommal, mert kiderült, hogy a szépen elképzelt lekerekítést nem nagyon lehet megoldani, legalábbis a tanár szerint nincs erre gép (lapból kivágott forma lekerekítése a lapon belül, nem egy szimpla szél, vagy ilyesmi).
Most egész jó idő van itt, pl nem is fáztam este, és a google szerint itt 15 fok van, otthon 3. Holnap 23 lesz elvileg, aztán jön megint az eső.
Volt még a vicces, 25 embert megkérdezős házi, amiről már azt sem tudom, írtam-e... Kérj meg 25 tök ismeretlen embert, hogy rajzolja le az útvonalat az otthonától a munkahelyéig, majd jelöljön meg öt jellemző pontot (templom, shop, stb), meg faggassam ki olyan adatokról, mint a neve, életkora, hobbija, ilyenek. A lényeg a kommunikáció volt, gondoltam én, de aztán ma kiderült, hogy ez bonyolultabb annál, mert a lényeg valami olyasmi, hogy hogyan építed fel egy ismeretlennel a bizalmat :P és amúgy azért volt erre szükség, mert lesz sok olyan feladat a jövőben, amihez kutatást kell csinálni, ez pedig sokszor annyit tesz, hogy kérdezz meg egy rakás embert az adott témáról. Hát, vicces volt... Nem lett meg a 25, természetesen. Hollandként egy fokkal könnyebb lett volna. Meg ha nem ebédidőben próbálkozom a bolt környékén. :P A tanulságokat levonva ma megismételtük a dolgot délután, de a központ sem volt sokkal egyszerűbb, mert mindenki rohant, zenét hallgatott, telefonált. Páran leráztak, páran muszájból végig csinálták (nem mondtak időben nemet ;), viszont voltak nagyon aranyos emberek is, pl ketten is mondták, hogy majd biztos találkozunk még a design héten, meg az milyen szuper lesz, és további sok sikert a feladathoz. :))
Megvolt a lufis prezentáció is, és annyira nagyon jó fej volt a coach, hogy nem kellett 50 ember előtt tartanom, csak neki a szünetben. Neki viszont nagyon tetszett a feladatmegoldás és jól odahívta a másik tanárt is megmutatni neki. :) Szóval a lufis rész lezárva, és happy enddel.
Továbbra is elképesztő mennyiségű feladatunk van, és nagyon bosszant, hogy rengeteg időt vesz el a főzés, bevásárlás, ilyenek. Holnapra megint nem főztem semmi ebédet, tegnap este szintén nem volt már energiám főzni még pluszba, így ma reggel csináltam meg az ebédet, így viszont reggelizni nem maradt időm. :P Amíg gyalog mentem, út közben meg tudtam enni a szendvicset, most viszont biciklivel nem túl esélyes, így marad a szünet. Fárasztó mindig kitalálni, mit főzzek, elmenni bevásárolni, hazacuccolni, főzni, aztán valamit másnapra is (ez mondjuk az én hülyeségem, hogy hogy nem főzök egyszerre nagyobb adagot valamiből, de mindegy :P).
Mázli, hogy ebben a trimeszterben szünetünk van szerdán, nem tudom, a többiek hogy bírják... így két napokat ki lehet húzni kevés alvással, és szerdán meg hétvégén van rá esély, hogy utolérem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése